Az elmúlt két napom arról szólt, hogy próbáltam a fontosabb papírokat elintézni. A legfontosabb okmány a gyerek születési anyakönyvi kivonata. Amíg a kórházban feküdtünk, el lehetett volna a kórházban is intézni, de erről senki se tájékoztatott. Szerdán mentünk volna Áront bejelenteni, de közölték hogy a papírokat már átküldték az anyakönyvi hivatalba. Remek!! Egyáltalán nem volt elég Áronnal a 3 órás kórházi hercehurca, még ez is. Másnap reggel már hívtam a hivatalt, hogy szeretnénk időpontot kérni. Egy középkorú ürge vette fel a telefont és már 11-re mehettünk is. Már van születési anyakönyvi kivonatunk!!! Hurrá!! :)  Szükség van egyből három eredetire: az egészségpénztárhoz  egyre és a gyermek után járó támogatásokhoz kettőre. A pasi azt is mondta, hogy vinnünk kell majd egyet haza a személyi igazolványhoz és egyet Luxemburgba, ha Áronnak csináltatjuk az útlevelet. Összesen 3 eredetit és 4 nemzetközi papírt kaptunk. Eggyel kevesebb probléma. Szerencsére ez az épület a közelünkben van, így felavattuk a babakocsit.

Csodálkozom hogy a gyerek a macskaköves út miatt nem lett tengeri beteg. Szörnyű tolni ezeken a förtelmes utakon a kocsit. A mellettünk elhelyezkedő gyönyörű parkban is. :(

Délután apa vigyázott Áronra, amíg anya megpróbálta elintézni a további szükséges papírokat. Június 1-vel egy új egészségpénztárnál vagyok, így nem volt elég ott leadni a papírokat, a réginél is le kellett jelentkeznem. A szülés kiírt időpontja előtt 6, míg utána 8 héttel jár támogatás, így egy heti támogatást még pont a régi biztosítómtól kaptam... Szerencsére gyorsan túl voltam ezen. Az új pénztárnál készségesen álltak a segítségemre. A kérdőív bizonyos részeit segített az ügyintéző kitölteni és kb. 2 hét múlva jön Áron TAJ kártyája. Ezután kerestem egy gyermekorvost. Itt nem kerületekre osztva vannak az orvosi ellátások. Interneten megnézem kik vannak, majd ezek közül valakit felhívok. Ha szerencsém van, akkor fogadnak. Szerdán kb. 10-szer próbáltam a védőnő által ajánlott praxist hívni, de nem vették fel. Nem maradt más, személyesen felkerestem őket. Pont csütörtök délután valami oknál fogva bezártak. Azt hittem felrobbanok, mert nem akartam pénteken oda is menni. Nagyon kiesett a tervezett útvonalból. 16:00-ra kellett hazaérnem, mert jött hozzánk Áron védőnője. Már úton voltam , amikor meg kellett szakítanom a gyors tempót, mert leszakadt az ég. Addig bementem egy boltba, de 15:58-ra már itthon voltam. Nagyon elfáradtam estére.

Csütörtök este megbeszéltük Szabival, hogy másnap korábban indulok, hogy időben végezzek. Legelőször a dokihoz mentem. Úgy adnak csak beutalót, ha az egészségügyi pénztár ad egy igazolást, hogy folyamatban van a biztosítás kiállítása. Remek... mehettem megint a biztosítóhoz. ,,Elnézést, tegnap jártam itt, a fiam biztosításáról kellene egy igazolás..." Nem volt egyszerű, de negyed óra múlva már úton voltam az igazolással. Ezután sima ügy volt Áront a gyerekorvoshoz bejelenteni. Egyből kaptam időpontot a következő kötelező ellenőrzésre.  (Napra pontosan meg van határozva, hogy milyen időintervallumok alatt kell a gyerekeket vinni.) 

A doki után jött a munkahelyem, ahol a gyermek után járó támogatások miatt kellett a szüksége papírokat leadnom,   kikérnem, kitöltetnem és aláíratnom. Egy nagyon aranyos nő az ügyintézőnk, akit nagyon imádok. Bármilyen segítségre van szükségem, hozzá mindig mehetek.

11-re otthon kellett lennem, mert délben már a kötelező kontroll vérvételen kellett lennünk.

11:50-kor bejelentkeztünk a kórházba, 12:40-kor szólítottak bennünket. Még jó, hogy délre volt időpontunk... Az egyik kedvenc ápolóm volt, aki elsőnek megnézte Áron hőmérsékletét. Ahogy bedugta Áron fenekébe a hőmérőt, azzal a lendülettel kakilta le a nőt. Miután kiment a vizsgálóból, Szabival sírtunk a nevetéstől. ,,Ezt nektek! Szarok az egészre!" 3 órával később kevésbé tűnt viccesnek a dolog... Ennyi idő alatt Áront kétszer kellett etetnem, folyamatosan akkor jött valaki vizsgálni, amikor szegénykém elaludt. Ma végre egy normális dokit kaptunk, aki mindent elmondott. Jó hogy Áron anyatejet kap, de jó lenne ha kevernénk tápszerrel, mert az anyatej miatt a szervezete sokkal nehezebben üríti a sárgaságért felelős anyagokat. Nem mellesleg az első doki a 12 nap alatt, aki a születéstől elvégzett összes véreredmény összefoglaló táblázatát kinyomtatva adta a kezembe. A sikertelen próbálkozásokat nem számítva eddig 32-szer kellett szúrni!!!! Csak június 10-én 6 alkalommal néztek nála cukor szintet. (Csak azért, mert cukros infúziót kapott.) Ezek igazi vérszívók!!! Azon csodálkozom, hogy szegény gyereknek van még vére... Ö egy Igazi SUPERMAN!

Délután apa kivételével kidőltünk. Sikerült végre 2 órát aludnom. Este átugrottak Szabi munkatársai és a heti fáradalmak levezetése végett elengedtem Szabit sörözni. :) Így az estét Áronnal kettesben töltöttük. Felszereltem végre a saját készítésű rácsvédőt és a zenélő forgót is. :) Este 10 óta pedig az etetéseket leszámítva alszik. :)